2010. február 22., hétfő

Vessünk! Mikor? Hogyan?

Még egyszer a vetés idejéről és egyébb praktikák.

Még a kerti szezon elején tartunk, ezért nézzük át még egyszer, hogy a növényeket mikor lehet elvetni, és hogyan.
A konyhakerti növények vetésének ideje több tényezőtől függ.
A legfontosabb a növény csírázási és termesztési hőigénye. Ezen kívül befolyásolja a talaj előkészítésének lehetősége és az időjárás is. Függ attól is, hogy milyen növényt milyen céllal, milyen időszakban akarunk termeszteni. (elővetemény, főnövény, utónövény)

A növények hőigénye eltérő. Vannak olyanok, amik már alacsony hőmérsékleten csíráznak, és fejlődésükhöz sem kell, sőt egyesek el sem viselik a magas hőmérsékletet. (petrezselyem, répa, salátafélék, káposztafélék egy része, míg a hagymák fagy hatására nagyrészt magszárba mennek át) Mások kifejezetten igénylik a meleget (paprika, paradicsom, padlizsán, bab, uborka stb.) Az sem mindegy, hogy a fejlődésükhöz sok fény kell, vagy kevesebbel is beérik. Így vannak rövid, és hosszúnappalos növények. Például a sok fény hatására a hónapos retek hamar felmagzik.

Fontosabb vetési időpontok a szabadföldi zöldségtermesztésben:


a) Február legvégén, március elején, amint a talajra rá lehet menni, nem ragad a cipőnkre és a szerszámra a föld, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat
– a petrezselyem, a sárgarépa-, a kifejtőborsó-fajták, saláták stb. – magját.


b) Március közepén 5–8 fokos talajba vethető a cékla, a hagyma, a káposztafélék, a további borsók, hónapos retek, majd ültethető a burgonyagumó, dugdossuk a dughagymát és fokhagymát..


c) Áprilisban, amikor a talaj 10–12 fokra melegszik fel, vetjük szabadföldbe a paprika, a paradicsom, a dinnye, a csemegekukorica magját, az uborka, a zöldbab első szakaszát és az őszi betakarítású fejes káposztát.


d) Nyáron, június–júliusban kerül sor a szakaszosan vetett zöldbab, csemegekukorica, berakó uborka, nyári és téli retkek elvetésére. Julius vége és augusztus a másodvetések, pl. az őszi spenót, a kínai kel, az áttelelő hagyma, cékla, tarló-, kerek,- és káposztarépa stb. vetési időszaka. A keléshez ebben az időszakban az öntözés elengedhetetlen.


c) Ősszel (szeptember–októberben) vetjük az áttelelő spenót, a fejes saláta stb. magját, dugdossuk az őszi fokhagymát, áttelelő zöldhagymát.


f) A tél alá vetés időszaka a november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem, némelyik kifejtőborsó-fajta. A tél alá vetés akkor sikeres, ha a talaj már annyira lehűlt, hogy a mag megduzzad, de nem kel ki.

A pontos vetésidő meghatározásához vetési naptárak is segítséget adnak.

Összeállítottam én is egy vetési naptárat, ami letölthető innen, és akár ki is nyomtatható.

Ezen kívül a vásárolt magvak csomagolóanyagán is feltüntetik a kedvező vetésidőt. A többnyire meglehetősen tág időtartománnyal kapcsolatban csak azt kell szigorúan venni, hogy előtte még ne és utána már ne kerüljön sor vetésre. Napos helyen választható korábbi időpont, a rossz adottságú, zord időjárású, kötött talajú területen érdemesebb a megadott időszak vége felé vetni. A homokosabb talajok hamarabb melegszenek fel, míg a kötöttebb, agyagos talajok később.

A vetés módjáról.

A mag beáztatása vagy előcsíráztatása akkor célszerű, ha siettetni kell a kelést, például megkésett vetéskor, az elgyomosodás elkerülésére vagy korán támadó károsítók támadási idejének lerövidítésére. A vetés előtt a magvakat, 6-8 órán át kell vízben tartani, a csíráztatási hőmérsékleten. (borsó, bab, de lehet a petrezselymet, répát is)
Az előcsíráztatáshoz magvakat a legjobb kis vászon- vagy tüllzacskóba tölteni, bekötni, esetleg nedves homok közé rétegezni és a csírázáshoz kedvező hőmérsékleten tartani. Amint a fölrepedő héjú magvak egy-két százalékánál megjelennek az első kis, fehéres színű csírakezdemények, azonnal el kell kezdeni a vetés. Mindig nedves földdel kell takarni őket a kiszáradás ellen. Az így vetett magok (pl. uborka, tök) fokozottan érzékenyek a szárazságra és ezért rendszeres öntözéssel kell a nedvességet biztosítani. Vagy takarni a vetőágyat, fészket.

Vékony fűnyesedékkel takart répa és zöldségvetés .

A vetés módja többféle is lehet. Közülük mindig a legcélravezetőbbre essen a választás.

Vethetünk sorba, legfőbb előnye, hogy a vetett mag mennyisége ilyenkor jól ellenőrizhető. A takarás, vagyis a takaróföld vastagsága pedig a kellő sortávolságokban húzott vetőbarázdák mélységével jól szabályozható. Keléskor, az egymás szomszédságában kelő magvak, egyesült erővel emelik a rájuk nehezedő takaróföldet, ezért kevesebb csíra pusztul el a befulladástól. A gyorsan csírázó, kelő saláta vagy retek vetőmagjához más ilyen növény magjából is bekeverve sorjelzőnek, a talajporhanyítás is könnyen elvégezhető és a kelés utáni gyomtalanítás is egyszerű. A sorba vetésnél a helyes sortávolságra és jó mélységben kihúzható vetőbarázdákba pergetve szórhatók el a magvak, a szóródásuk egyenletességét és sűrűségét folyamatosan ellenőrizve.

Homokos komposzttal fedett zöldségvetés.

Vethetünk  fészekbe, ami akkor indokolt, ha nagy tőtávolság szükséges; a babon kívül, a kabakosoknál, vagyis a tökféléknél, a dinnyéknél és esetenként az uborkánál, valamint a csemegekukoricánál. A megfelelő sor- és tőtávolságok szerint hosszában és keresztben bevonalazott területen kellő mélységben kimélyített fészkek mindegyikébe több (2-5 szem) mag kerül, és majd kelés után ritkíthatók. Ilyen módon vethető fészekbe a dísztök, a díszbab és a hajnalka.

A vetés mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjárásnál vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni. A tényleges vetési mélység tehát a vetőmag nagysága, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma szerint határozható meg helyesen.

A vetés sűrűsége alapvetően nehezen határozható meg. Arra kell ügyelni, hogy a kikelő növények ne gátolják egymás fejlődését. Sűrűbben vethetők a kelésük után még ritkítandó növények (paradicsom, paprika illetve sárgarépa, petrezselyem, egyes egynyári virágok). A petrezselyem és répa kelését segíti a sorjába szórt kapor. A végleges tenyészterületükre kell vetni azokat a helybe vetendő növényeket, amelyeket nem szokás ritkítani (bab, borsó). Azzal is számolni kell, hogy szinte sohasem kelnek ki teljes számban az elvetett magvak. Én általában 20°-kal több magot vetek el.

A borsót 20 cm sortávra, sűrűn vetem. Fejlődésük során a sorok egymást tartják.

A vetés takarása sorba vetéskor gereblye hátával a legegyszerűbb úgy, hogy utána ezzel le is kell nyomkodni a földet. Én egy könnyű fémhengert tolok át az ágyáson. Nehéz, durva rögű talajon az elvetett magvakra finoman morzsolt nyirkos kerti földet vagy komposztkeveréket érdemes elszórni takaróként. Fészekbe vetéskor a takarás kapával a legkönnyebb megütögetni. Utána a kapa lemezével ugyancsak enyhén lenyomkodható a takaróföld. Kabakosok vetését követően a fészket tányér alakúra szokás eligazítani, a jobb vízmegfogás érdekében. hagyomány, hogy a kiemelt földet a fészek északi oldala felé tesszük. Ez valamennyire véd a lehülés ellen is.
A takaróföld tömörítése nyomja a magvakhoz az enyhén nyirkos földet. A nagyobb üregek megszüntetésével elősegíti a folyamatos nedvességáramlást az alsóbb talajrétegekből, a magvetés szintjébe. A tömörített földréteg fölé vékony rétegben száraz föld is szórható, a párologtatás csökkentésére. A legjobban a tömörítést a sárgarépa és a petrezselyem igénylik. A nem megfelelő tömörítés hiányos kelést okoz.

Takart sorok tömörítése kézihengerrel.

A vetés ápolása nem szokott különösebb munkát jelenteni. Legjobb, ha a vetés előtt annyira nedves, illetve beöntözött a talaj, hogy az a kelésig megfelelő nedvességet tartalmazzon. A vetés utáni öntözésre szükség lehet, arra viszont törekedni kell, hogy ne alakuljon ki a felszínen száraz, cserepes réteg. Elkerülhető az öntözés miatti talajcserepesedés, ha a talajt a kelésig nedvesen tartjuk, esetleg eleve árnyékolt helyre ültetünk vagy nedves papírral, zsákvászonnal, műanyag fóliával, illetve jó nedvességtartó komposztréteggel, homokos földdel fedjük a vetés helyét. Ha öntözni kell én locsolórózsával szoktam, ez nem veri le a talajt. A legfontosabb nézni és várni, mikor jelennek meg az első növénykék.

Kikelt zöldség sorjelző retekkel, védőnövényként hagymával.

A vetési hibák egyike, hogy nem kelnek ki jól a magvak, ami túl nedves – ragadós, talajok esetében bizony könnyen bekövetkezik a levegőhiány miatt. Ha a nedvesség kevés a magvak megduzzadnak, nem csíráznak, hanem előbb-utóbb elrohadnak. Ez előfordulhat túl mély vetést követően is, főleg kötött talajon.
Túl korai magvetés, vagy erősen hűvös, csapadékos időben történő vetés szintén a vetési hibák egyike. Főleg borsó, uborka, tök és bab esetén veszélyes.

Zöldség ágyás és fejessaláta.

A fóliába illetve üvegházba történő vetés idejéről most nem írok, mert az attól is függ, hogy valaki tudja-e fűteni, vagy nem, valamint mennyire fog felmelegedni az időjárás. A vetési naptáramban erre is van utalás. Palántákat mindenesetre fűthető helyen nevelje mindenki. Jó munkát!
(A képeket később illesztettem be.)

9 megjegyzés:

  1. Üdv Il, most olvasom a 15. oldalt az index fórum házi veteményes részlegében. 2009-ben is linkeltél feltöltött könyveket, engem igazából az első érdekelne, az írásaid, de persze a többit is szívesen elolvasnám, amit még nem töltöttem le innen, Tőled.
    Tisztelettel: Attila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv ATTILA ! Ha ismernéd a :SCHOTT FÉLE LUGAS-FA-ÉVELŐ-ÉGIGÉRŐ PARADICSOMOT ??,,http://www.kap2011.eu/fotok/az-egigero-paradicsom -kezdetnek a Látvány is lenyűgöző !!:http://www.szabadfold.hu/cikk?3082 ,,,stb,, NL kert barát

      Törlés
  2. Attila! Jó ötlet:)
    Feltöltöttem 10 részben, mert egyben sok lett volna. Az nincs meg, hogy mire írtam a hozzászólást, de így is értelmezhető nagy része. Letölthetők, kinyomtathatók. Köszi az ötletet.

    VálaszTörlés
  3. Szia, IL! (most már legalább látom, miből lett a neved! :) ) Örülök, hogy itt is megjelentél, üdv a blogosok világában :D Nagyon örülök, hogy naplózásra adtad a fejed, így minden egy helyen megtalálható!

    Pussz!

    VálaszTörlés
  4. Üdv, úgy gondolom sok ember nevében mondhatom, hogy köszönet :D
    Remek olvasmány az indexes fórum, és már ez a blog is, rengeteg dolgot lehet tanulni, amit aztán alkalmazhatunk is a kertben. Teljesen más, mint a tv-ben nézni Hugh Fearnley-Whittingstall. Persze nagyon izgalmas amit művel, és remek sorozatokat ad ki a kezei közül, de ennyit nem lehet tanulni, mint mások hibáiból és tapasztalataiból.
    Még egyszer köszönet, mentem is le a fájlokat.

    VálaszTörlés
  5. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Katalin,
      Gondolom, azért távolította el a bejegyzést, mert talán kissé személyesnek gondolta. De engedje meg, hogy azért valamit, csak reagáljak ezzel kapcsolatban.
      Mindenkinek meg van a maga útja, kinek hosszabb, kinek rövidebb. A lényeg az, hogy eljussunk a célba. Magam kisgyermekként sokat voltam nagyapámmal a kertben. Sosem mondta, hogy csináljak bármit is. csak ott voltam. Aztán sok idő, és több kitérő után újra visszakerültem a kiinduláshoz, a kertbe. Itt pedig előjöttek a régi emlékek, tapasztalatok. A kert megvár mindenkit. Azt mindenki maga dönti el, hogy bemegy, vagy kívül marad. Sosem késő.

      Törlés
  6. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés